Horthy Miklósnak állítottak emlékművet Dunavarsányban - Szabó Gábor beszéde

"Akiknek hibájából országunk a pusztulás szélére sodródott, tanuljanak meg bűnbánóan minden bűnök legnagyobbikaiért vezekelni. Ez az, amit a haza ma tőlünk jogosan megkíván." - Horthy Miklós

 

Szabó Gábor (a Jobbik pártigazgatója, a dunavarsányi szervezet elindítója)

Tisztelt honfitársaim, tisztelt Dunavarsányiak, kedves jobbikos barátaim!

Nagy nap ez a mai ünnep, a megemlékezés ünnepe és az öröm ünnepe egyben, azért az örömé, mert büszkén ünnepelhetjük a valós nemzeti összefogást, melynek eredményként és letéteményeseként megszületett a hazugság, a történelemhamisítás és a politikai lélektorzítás elleni első bástya. Ez az emlékmű azon túl, hogy emléket állít egy kiváló hazafi, egy kiváló politikus és nem utolsósorban egy kiváló úriember emléke előtt, elindítója egy történelmileg meghatározó folyamatnak, mely a nemzet felemelkedésének, a magyar nemzet megmaradásának a záloga. Köszönetet mondok minden dunavarsányi jobbikosnak a dunavarsányi önkormányzat 10 bátor és felvilágosult önkormányzati képviselőjének, és minden hazafinak, akinek része volt abban, hogy itt Dunavarsányban a Trianon emlékparkban Horthy Miklós születésének 142 alkalmából ez az emlékmű felállíttatott. Hiszen vitéz nagybányai Horthy Miklós politikájának alapvető célkitűzése az igazságtalan trianoni békediktátum revíziója és a magyar nemzet újraegyesítése volt. Ismert, hogy milyen állapotban volt Magyarország a tanácsköztársaság pusztítása és Trianon után. Horthy nemzeti összefogást teremtett és talpra állította ezt az országot. Az őt támadó liberálisoknak talán inkább arról kéne elmélkedniük, hogy a magát európai szociáldemokratának beállító mszp hatalmas koszorúkat helyez el minden március 21-én Újpesten a még ma is álló tanácsköztársasági emlékműnél. Mindeközben figyelmen nélkül hagyja azt a történelmi tényt, hogy a kommunizmus első magyarországi tombolása a véres tanácsköztársaság 133 napja alatt hány kiváló ártatlan honfitársunkat gyilkoltak meg a kommunisták által felheccelt lumpen tömegek. Nemzettudatunkat, értékrendünket az utolsó 65 évben aljas módon, előre kitervelten és szisztematikusan nyomták el. Gyermekeinket az iskolákban erkölcsileg és ideológiailag tudatos rombolásba taszították, félrenevelték, hogy a megfelelően mélyaltatásban került egykor dicső magyar nemzet fiaival a kommunizmus álságos szennyét megitathassák. Bizony-bizony Horthy nem szerette a kommunistákat, nem szerette őket, mert kiváló hazafi lévén felismerte a kommunizmusban rejlő mételyt, a vegyük el attól, akinek van és adjuk oda akinek nincs eszmében rejlő hamisságot, hogy eközben ne vizsgáljuk, hogy annak akinek van talán azért van, mert szorgalmas és a munkája gyümölcsként van és annak, akinek nincs, annak esetleg azért nincs, mert lusta és korhely életet élt. Horthy igaz szívű magyar hazafi volt és a magyar nemzet felemelkedéséért küzdött egy vészterhes időszakban, ahol jó politikusként igyekezett a haza számára legkedvezőbb megoldásokat megtalálni, ami kényszerűen a legkisebb rossz elve mentén működött, hiszen Horthy Miklósnak Magyarország német megszállása után, igen csak szűk mozgástere maradt. Ennek ellenére Horthy többször szembeszállt, nyíltan, magával Hitlerrel is, mely tetteivel igen nagy bátorságról és rendíthetetlenségről tett tanúbizonyságot. Azonban az akkor fennálló erőviszonyok miatt további ellenkezésével, agy lemondásával azt érte volna el, hogy egy kollaboránst ültettek volna a helyére, mely Magyarország teljes kiszolgáltatottságát eredményezte volna. Több alkalommal megpróbálta kivonni az országot a harci cselekményekből, de miután 1944. októberében a kiugrási kísérlet nem sikerült, a hatalmat kényszerűen át kellett adnia. Elmondhatjuk szemben a liberális gágogókkal szemben, hogy Horthy Miklós mindent megtett Magyarországért és a magyar nemzetért. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, ha rövid időre is, de lelket öntött a Portugáliában száműzetésben élő 88 éves kormányzó úrban és reményt ébresztett benne, hogy szeretett hazáját hamarosan viszont láthatja. A forradalom leverése után a kormányzó azonban mély apátiába zuhant, és bár orvosai szerint komolyabb szervi bajban nem szenvedett 1957. február 9-én visszaadta a lelkét a teremtőjének. Amikor Horthy Miklósról a kormányzóról, az államférfiról beszélünk, akkor meg kell említeni azokat az államigazgatási, politikai és gazdasági eredményeket is, amelyek az ő kormányzóságának a nevéhez kötődnek. Hiszen világviszonylatban is példamutató közbiztonságot hozott létre az ország egész területén, de várnának most Borsod megyében vagy Szabolcs megyében a hasonló közbiztonságra a ma magyarjai. A kultúra, az oktatás, a gazdaság virágzott az állami intézmények, a hadsereg, , a vasút, a posta az orvosi ellátás mintaszerűen működött. Vezetésével a magyar nemzet viszonylag rövid idő alatt megkezdte a felzárkózást a trianoni gyász után a nyugati nemeztek szintjéhez. Fellendült a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. Világ és európai hírű gyárak nőtték ki magukat az ország földjéből. Statisztikai adatok igazolják a lakosság lélekszámának növekedését és a gazdaság fejlődését. A lélekszám 1920 és 1940 között, mely az utolsó békeév volt, 7,6 millió főről 9,6 millió főre növekedett ebben a csonka hazában. A gazdaság évi 1 %-os növekedést mutatott, a külkereskedelem egyenlege 1930-tól kezdve mindig pozitív volt. Bajnai Gordonnak is lett volna mit tanulnia bőségesen a Kormányzó úrtól. Nem szabad azonban elfelejtkezni azonban arról, hogy ezek a számadatok, egy világgazdasági válság ellenére, mozdultak el a kedvező irányba. S ekkor az ő kormányzósága alatt a magyarság bebizonyította, hogy a legnagyobb tragédiából is van kiút, ha a csüggedést a hit és a tenni akarás váltja fel az emberekben, a vezetőik pedig értik a dolgukat. Álljon előttünk ez példaként, hiszen az akkori helyzethez hasonlóan, most is a nincs már lejjebb ébresztette fel a magyarságot, mely mostanában egyre gyorsuló ütemben kezd magára találni, hihetetlen erőket megmozgatva és páratlan összefogást mutatva. Ennek ékes példája ezen emlékműnek a létrejötte, melyet reményeim és hitem szerint a teljes társadalomra kiterjedő nemzeti ébredés és további tettek fognak követni. Mindent meg kell tennünk azért, hogy iskoláinkból a következő generáció már szilárd értékrendű, becsületes, tettre kész hazafiakat tudjanak a családokhoz visszaküldeni. Horthy Miklós úr kormányzósága alatt született a magyar hiszekegy és az ő időszakában az iskolákban minden alkalommal ezzel kezdődött a tanítás. A magyar hiszekeggyel szeretném zárni soraimat,

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.

Ámen

Időpont: 
2010, Június 19 - 17:00
Helyszín: 
Dunavarsány - Trianon Emlékpark