Nemesmedves és a hólabda-effektus

Szabó GáborA Jobbikot 14 egyetemista alapította 2003 októberében. A párt mára egy 840 alapszervezettel bíró, országos lefedettségű szervezetté nőtte ki magát. Interjú Szabó Gábor pártigazgatóval.


A Jobbik Magyarországért Mozgalmat 14 egyetemista alapította 2003 októberében. A nemzeti radikális párt mára egy 840 alapszervezettel bíró, országos lefedettségű szervezetté nőtte ki magát, melynek célja, hogy 2014-re szervezettségben is megelőzze a Fideszt. Interjú Szabó Gábor pártigazgatóval.

Szabó GáborMég az ellenséges fősodratú média is elismeri, hogy a Jobbik felfutása példa nélküli sikersztori a magyar politikatörténetben: a párt szinte a semmiből robbant be a köztudatba. Milyen szerepe volt ebben a sikerben a párt szervezettségének?


A Jobbik eredményei mögött - akár az európai parlamenti, akár az országgyűlési vagy önkormányzati választásokat nézem - mindig ott volt a párt erős szervezeti hálója. A látszólagos semmiből jövő sikereket valójában „lassú víz partot mos” elv alapján napról napra, sziszifuszi, erőltetett munkával értük el. 2008 elején, majd’ öt évvel párttá alakulás után még csak 80 aktív szervezettel rendelkeztünk. Az ugrásszerű növekedés egyrészt annak volt köszönhető volt, hogy a Jobbik ekkortájt került be a köztudatba, másrészt sikerült megtalálni azokat a „tapadási pontokat”, melyek révén újabb és újabb önszerveződő közösségeket sikerült beindítanunk. 2009. január 1-jére már 249 szervezettel rendelkeztünk, az EP-kampány pedig újabb embereket kapcsolt be a párt vérkeringésébe - a választás éjszakáján 387 alapszervezet ünnepelt együtt. A közös siker újabb löketet adott, és ahogy nőtt a taglétszám, egyre mélyebb gyökereket tudtunk ereszteni a magyar társadalomban. A 2010. tavaszi országgyűlési választási kampányt már 750 alapszervezet küzdötte végig. Mindezek természetesen nagyban hozzájárultak a jó választási eredményekhez, hiszen egymást erősítő folyamatról, „hólabda-effektusról” van szó. Egy 14 egyetemista által alapított mozgalom komolyabb anyagi háttér és társadalmi beágyazottság nélkül felépített egy országos szervezettségű pártot, amely jelenleg a harmadik erő a magyar parlamentben.

Vona Gábor évadnyitó beszédében többek között arról beszélt, hogy az elmúlt időszak a parlamenti munkába való beletanulással telt, amelynek következtében az alapszervezetek kevésbé voltak megmozgatva. Hogy áll most a Jobbik szervezettség terén, és mik az ezzel kapcsolatos tervek?

Jelenleg 843 jobbikos alapszervezet működik országszerte. Az utóbbi évek az erőltetett pártépítéssel teltek, és néhány esetben sajnos a mennyiség a minőség rovására ment, gondolok itt elsősorban az inaktív szervezetekre. Tavaly ősszel ez a folyamat nyugvópontra került, és valóban: a parlamenti, illetve önkormányzati munka miatt nem fektettünk erre hangsúlyt. Az elmúlt hetekben azonban gőzerővel álltunk neki a szervezésnek: az inaktív társaságok összefogására és megerősítésére új programot indítottunk be, valamint fel fog állni egy 176 fős választókerületi szervezői rendszer. Terveink szerint őszre száz újabb településen fog létrejönni jobbikos alapszervezet. Ki kell még emelni az ifjúsági tagozatok szerepét, amelyek szintén elképesztő ütemben fejlődnek: másfél hónap alatt 25-30 településen alakultak meg IT-k, csak most hétvégén Pest megyében kilenc. A célunk, hogy másfél-két éven belül országos lefedettséget érjünk el.

Az utóbbi időben több médium is kiemelten foglalkozott azzal, hogy a Jobbik három Baranya megyei szervezete is feloszlott, azt sugallván, hogy belülről bomlik a párt.

A Fidesznek és az MSZP-nek közös politikai akarata ezen marginális történések felnagyítása. Valójában három vidéki kistelepülés szervezetének megszűnése nem hír, a folyamatos átszervezések miatt minden héten feloszlik 1-2 szervezet, míg helyette alakul 4-5 másik. E logika alapján minden héten lehetne ilyen mesterséges híreket generálni. Ehhez hozzátartozik, hogy ahol megszűnik, kis idő elteltével új tagokkal újjá is alakul a szervezetek többsége. Az említett baranyai falvaknál maradva, a feloszlott szederkényi szervezet már újra is alakult. Február elejétől március közepéig összesen 11 alapszervezet szűnt meg, és 42 állt fel. Szívünknek kedves példa Nemesmedves, egy Vas megyei kis falu, a második világháború német-szovjet összecsapásainak egyik utolsó magyarországi helyszíne, ahol mindössze 21 fő él, hárman közülük nemrég alakították meg a Jobbik helyi szervezetét. A pártvezetés határozott célja a folyamatosan erősödés, hogy akár előrehozott, akár menetrendszerinti választások lesznek, felkészülten tudjunk nekivágni a megmérettetésnek. Szervezettségben az MSZP-t már lehagytuk, a cél 2014-re az 1150 települési pártszervezettel rendelkező Fidesz utolérése és meghaladása.

A média másik kedvelt toposza a Jobbikon belüli „törésvonalak” és „hatalmi harcok”…

Jobbikban nincsenek hatalmi harcok. Választások előtt persze minden pártban - így nálunk is - felerősödnek a viták, rivalizálások, de ezek az esetek többségében személyes okokra vezethetőek vissza, és a választások elmúltával le is csengenek. A legjobb családban is előfordulnak veszekedések, hát még egy 12.500 fős tagsággal rendelkező pártnál. A vitákat csak egy bizonyos szintre lehet leszorítani, teljesen megszüntetni nem lehet és nem is szerencsés. Ennek ellenére komolyabb konfliktusok szerencsére nem terhelik a pártot.

A választási eredmények alapján elmondható, hogy a Jobbik elsősorban Kelet-, illetve Észak-Kelet Magyarországon erős.

Kelet-Magyarországon valóban erősebb a párt szervezeti szinten is, bár ez a kezdetekkor épp fordítva volt, akkor a Dunántúl volt felülreprezentált. Úgy gondolom, ennek oka, hogy először az ország keleti-, északkeleti részén élő emberek ébredtek rá, hogy mekkora gondban van az ország, és hogy radikális változásra van szükség. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a tavalyi év vége óta a Jobbiknál soha nem tapasztalt népszerűség növekedés indult meg. Eddig a legoptimistább becslések is 13%-ot hoztak ki a biztos pártválasztók körében, most ugyanezek az intézetek az utóbbi hetekben 14-15%-os támogatottságot mutatnak ki. Ez nagyrészt a kormányzó pártokból kiábrándult embereknek köszönhető. Egyre több ember jön rá ugyanis, hogy a Fidesz a gazdagok pártja, az MSZP pedig a tolvajoké és - legújabban - a cigányoké. Ez a felismerés pedig a Jobbik felé hajtja őket.

A párthoz korábban és most csatlakozók között kimutatható valamilyen tendencia? Gondolok itt elsősorban korra, nemre, társadalmi státuszra.

Nem mondhatnám. A Jobbik nem egy generációs párt. Bár fiatalok alapították, de a kezdetektől fogva nagy segítséget nyújtott az idősebb, tapasztaltabb korosztály. Pártunk a teljes magyar társadalmat lefedi az álláskeresőktől a csúcsértelmiségiekig. Annyi viszont nagy általánosságban elmondható, hogy tagságunk többsége a fiatal és középkorú generációhoz tartozik, így a korfánk pont fordított, mint a magyar társadalomé.

Végezetül, hogyan telnek egy pártigazgató mindennapjai?

Napjaimat az alapszervezeti ülések jegyzőkönyveinek átolvasásával kezdem. Alapos ember vagyok, és mindig mindet végigolvasom, ez napi átlag 100-150 oldalt jelent. Ez a munka nem spórolható meg, ha látni akarom, hol mi a helyzet, mik a gondok, jó öltetek, stb. Pártigazgatóként mindennel képben kell lennem, figyelemmel kell követnem a helyi változásokat, igényeket. A jegyzőkönyvek természetesen nem pótolhatják a személyes kapcsolattartást, rendszeresen járok taggyűlésekre, megyei választmányi ülésekre, most hétvégén a Komárom-Esztergom megyeiekkel, szombaton a Hajdú-Bihar megyeiekkel és a Heves megyeiekkel találkozom. Szintén a napi rutint képezi a beérkező felvételi kérelmek átolvasása, az információk begyűjtése, a telefonok és e-mailek intézése. A postafiókomban átlag napi 300 megválaszolandó e-mail landol, így nem tehetem meg, hogy ezekkel pár napig nem foglalkozom, mert akkor kezelhetetlen mennyiség gyűlik össze. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy országos párt igazgatása mellett teljes ügyfélszolgálatot is ellátok a hét minden napján.

Bencsik János


forrás:
barikad.hu

Tags: